A Jap�nhoz tartoz� t�bb mint 3000 sziget �zsia csendes-�ce�ni partvid�ke ment�n fekszik. A legjelent�sebb szigetek �szakr�l d�l fel� haladva Hokkaid�, Hons� (a f� sziget), Sikoku �s Kj�s�. A Rj�k�-szigetek (vagy m�s n�ven Nanszei-szigetek), bele�rtve Okinav�t, Kj�s� sziget�t�l d�lre fekszenek. Ezeket a szigetek egy�ttesen jap�n szigetvil�gnak is szokt�k nevezni.

Az orsz�g kb. 75%-a erd�s, hegyes ter�let, amely alkalmatlan mez�gazdas�gi, ipari �s lakoss�gi haszn�latra a meredek lejt�k, a f�ldreng�sek, a sz�ls�s�ges id�j�r�s, a gyenge talaj �s az es�z�sek �ltal okozott f�ldcsuszaml�sok miatt. Ez azt okozta, hogy a lakhat� ter�leteken a n�ps�r�s�g az egekig sz�k�tt, f�leg a partvid�ki ter�leteken. Jap�n a harmincadik legs�r�bben lakott orsz�g a vil�gon.

A felkel� nap orsz�ga a csendes-�ce�ni, t�zgy�r�n fekszik, h�rom tektonikus lemez tal�lkoz�s�n�l, amely Jap�nban a gyakori f�ldreng�seken �s a vulkanikus tev�kenys�gen �rz�kelhet�. A sz�zadok folyam�n t�bb, kisebb-nagyobb f�ldreng�s puszt�tott az orsz�gban, melyek gyakran okoztak gyilkos sz�k��rakat (1995-ben a Nagy Hansin f�ldreng�s t�bb mint 6400 embert �lt meg).

(Jap�n az �rb�l)

Az �ghajlat Jap�nban nagyr�szt m�rs�kelt, �m �szakr�l d�lre nagyban v�ltozatos. Az orsz�got hat nagy �ghajlati z�n�ra lehet osztani:

• Hokkaid� – a leg�szakibb z�na, melnyek jellemz�i a hossz�, hideg telek �s h�v�s nyarak. A csapad�k nem gyakori, de a szigetet t�len gyakran s�jtj�k h�viharok.
• Jap�n-tenger – Hons� nyugati partvid�k�n az �szaknyugati sz�l telenk�nt jelent�s havaz�st okoz. Ny�ron ez a ter�let h�v�sebb mint a Csendes-�ce�n partja, de a f�hn jelens�g miatt gyakran iges magas h�m�rs�kletek jellemzik.
• K�z�p-Jap�n – Tipikus belf�ldi �ghajlat jellemzi a telek �s nyarak, valamint a nappalok �s �jszak�k k�zti nagy h�k�l�mbs�gekkel. A csapad�kmennyis�g nem jelent�s.
• Szeto-beltenger – A Cs�goku �s Sikoku r�gi�k hegyei pajzsk�nt v�dik ezt a ter�letet a szelekt�l, ami ennek a r�gi�nak kellemes id�j�r�st ad eg�sz �vben.
• Csendes-�ce�n – A keleti part t�len hideg, gyakoriak a h�es�s, a ny�r viszont meleg a d�lkeleti id�szakos sz�l miatt.
• D�lnyugati-szigetek – �ghajlatuk szubtr�pusi, meleg telekkel �s forr� nyarakkal. A csapad�k nagyon gyakori, f�leg az es�s �vszakokban. A t�jfunok id�szakosak.

A f� es�s �vszak m�jus elej�n kezd�dik Okinava szigetein. Az ez�rt felel�s �ghajlati ciklon az �v sor�n �szak fel� halad, �s Hokkaid�n t�nik el v�gleg, �ltal�ban j�lius v�g�n. Hons� nagy r�sz�n az es�s �vszak j�nius k�zep�n kezd�dik el �s k�r�lbel�l hat h�tig tart. Ny�r v�g�n �s �sz elej�n a t�jfunok gyakran hoznak nagy mennyis�g� csapad�kot.

Jap�n kilenc erd�s �kor�gi� otthona, ami t�kr�z�dik a szigetek �ghajlat�n �s f�ldrajz�n. A rj�k�- �s bonin-szigeteki nedves, sz�leslevel� tr�pusi �s szubtr�pusi erd�kt�l a m�rs�kelt �g�vi sz�leslevel� vegyeserd�kig terjednek a f� sziget m�rs�kelt �ghajlat� ter�letein �t a hideg �szaki r�gi�ig.

(Fudzsi, a szent hegy)